Tágulás és összehúzódás
A Viking Johnson csatlakozók és karimás átmenetek képesek elnyelni a csővezetékekben a hőmérséklet-ingadozások miatt rendszeresen fellépő jelentős tágulást és összehúzódást anélkül, hogy speciális tágulási csatlakozókra lenne szükség.
Ez a tömítések deformációjával valósul meg, nem pedig a csőfelületen való csúszással; ha a maximális elmozdulás túllépődik, fennáll annak a kockázata, hogy a tömítés elcsúszik a csőfelületen, megszakítva ezzel a csővel való érintkezési tömítést, ami szivárgáshoz vezethet. A normál környezeti hőmérséklet-ingadozások miatt fellépő tágulási mozgások többsége a Viking Johnson csatlakozók segítségével kompenzálható.
A tömítések deformálódnak, hogy alkalmazkodjanak a táguláshoz és zsugorodáshoz:
Tágulás és összehúzódás:
- Maximális elmozdulás = Y – X = 10 mm a csatlakozók esetében és 5 mm a karimás átmenetek esetében
Bizonyos körülmények között, pl. alkalmi vagy hosszú távú lassú elmozdulás esetén, lehetséges, hogy megengedhető a nagyobb tágulás és összehúzódás, de ezt nem szabad megkísérelni anélkül, hogy előbb kapcsolatba lépne a Viking Johnsonnal.
A lépcsős csatlakozók ugyanolyan teljes tágulási mozgást tesznek lehetővé, mint az egyenes csatlakozók. Azonban nyomáshatás hatására a lépcsős csatlakozó a cső mentén elmozdulhat az ismétlődő tágulási mozgás következtében; ennek a korlátozásnak a kiküszöböléséhez a csatlakozó rögzítése szükséges.